[1-1]
Vadlovak száguldoznak a szabadban Aggteleken
Aggtelek - Szabadon kószál a nemzeti park területén egy hucul lovakból álló ménes. Ez az ősi lófajta a téli hideg ellen hosszú szőrt növeszt. A kancáik természetes környezetben segítség nélkül hozzák világra utódaikat.
A Kárpátokban elszórtan még ma is élő hucul nép mindennapjaihoz hozzátartozott ez a nagy teherbírású és végtelenül békés lófajta. A Fővárosi Állatkert főigazgatója, dr. Anghy Csaba kezdte összegyűjteni a még megtalálható hucul lovakat. A ménes tiszta vérvonalú egyedekből álló alapja 1988-ban került Aggtelekre.
Trungel Lászlótól, az Aggteleki Nemzeti Park egyik vezetőjétől megtudtuk, hogy a hucul olyan lófajta, amelyben az ősi vadlovak, a tarpán és a taki véren kívül sokféle más is keveredett. Apró termetű (130-145 cm-es marmagasság), gyakran nehéz, mégis szép alakú, csontos fejű, húsos pofájúak.
Igénytelenek és nagy ellenálló képességűek. A kiválasztottakat tereplovaglásra ajánlják. Gondozóik szerint elengedett kantárral is járhatják velük az erdőt az élményekre éhes turisták.
Persze azért a hucul lovak között is akadnak szilaj egyedek, amilyen Tengerszem is. Ezt a lovat két fiatal versenyző, Szabados Angelika (17) és testvére, Andor (15) próbálja betörni.
Általában egy nap elég ahhoz, hogy a huculok megszokják a nyerget” - mondja Szabados Csaba, a fiatalok édesapja és edzője. Sokat várunk Tengerszemtől. Vérbeli versenyző lesz” - teszi hozzá, miután az első nyeregpróba őt is alaposan megizzasztotta, pedig csak a vezetőszárat tartotta, a nyeregben fia próbált megmaradni.
Andor egy-két percig bírta a hátán, ami egy amerikai rodeón kiváló eredménynek számítana. Némi öröm az ürömben, hogy a paci nem lép a földön fekvő emberre. Ha fölágaskodik is, úgy fordul, hogy kikerüljön” - mondja a fiú. Szabadosék már több 80 kilométeres versenyen indultak, a siker a ló gyorsaságán túl a kitartásán is múlik.
Az idei akasztói futamon a villámgyors arab telivérek közül többen kihullottak, de a mi lovunk bírta” - magyarázza Szabados úr. A versenyeken kívül négyszáz kilométeres úttal is bizonyítanak. Évente elindul a fogatuk Lengyelországba, ahol régi hagyományai vannak a hucul lótenyésztésnek.
Szabadosék a Wieliczka sóbányához öt és fél nap alatt értek a maguk által épített nosztalgia-postakocsijukkal , amely a lengyel-magyar barátságot erősítendő, tokaji borral volt megrakva.
Bohák Maja
|
[1-1]
|